Roberto Bernardi fotorealisztikus festményei. Roberto 1974 -ben született Todi -ban, Perugia -ban, Olaszországban. Első munkái a nyolcvanas évek közepéről származnak, és fiatal diákként a reneszánsz festészet és a képi technika tanulmányozásának szentelte magát. 1993 -ban Rómába költözött, ahol restaurátorként dolgozott a San Fransesco a Ripa templomban. E tapasztalat után teljes munkaidőben szentelte magát saját hiperrealista műveinek létrehozásának.
Bernardi festményei az olasz örökség által oly nyilvánvalóan befolyásolt drámai, hagyományos, klasszikus csendéletekből a megdöbbentő, posztmodern képalkotássá változtak. Bernardi veleszületett megértéssel rendelkezik a kortárs festészetről, különösen a popművészek és elődei munkásságáról a fotorealista mozgalomban. Munkássága a szemünk előtt fejlődött, és közben egyedülálló, friss, eredeti nézőpontot tudott fenntartani. Munkája kibővült az igényes üvegábrázolásokból (például Arcobaleno, ahol színes üvegedények vannak elrendezve, hogy a finom fény minden egyes darabja felfedezhető, ünnepelhető és tökéletesen átírható legyen) a hazai belső terek legújabb festményeire..
Az első generációs fotorealista Charles Bellhez hasonlóan Bernardi is súlyt és mélységet ad az áttetsző tárgyaknak, drámát teremtve az átfedő formákban és végtelen tükröződéseket. Bell gumball festményeire emlékeztető stílusban Lecca, Lecca, 2007, színes cukorkák választéka káprázatos üvegedényekben. A nyalókák celofán burkolatáig minden elemet olyan pontossággal hoztak létre, hogy csábítsa a nézőt, hogy megpróbálja elérni az ínycsiklandó finomságokat..
