A londoni „trópusi punk”, négyrészes The Skints, az Easy Star/Mr útján kiadja a negyedik nagylemezét, a Swimming Lessons-t. Bongo. Az úszásoktatás foglalkozik "szívszorító szívfájdalom, a Brexit küszöbön álló végzete és a jelenlegi politikai légkör, miközben független zenészekként maradtak életben 2019 furcsa világában." Mindezek közmondásos „úszóleckék”, amelyeket az élet ránk vet.
Az underground londoni punk-színtérről született és a Woodbridge High School-ban alakult The Skints ragyogóan-zökkenőmentesen-olvad össze a 8 bites hatású dancehall-t a hangrendszert rázó dub, punk rock, ska, melodic grunge, a harmóniával terhelt lélek és a hip-hop.
Marcia Richards énekkel, billentyűs hangszerekkel, alt szaxofonnal, melodikával, fuvolával, gitárral és samplerrel; Joshua Waters Rudge énekről és gitárról; Jonathan Doyle basszusgitáron; és Jamie Kyriakides énekről, dobról és gitárról – ezek a „fáklyavivők a modern brit reggae zenéhez” nem csak úsznak … hatalmas csobbanást keltenek a tó mindkét oldalán.
A skintek az INKED -szel ülnek, hogy beszéljenek úszástanról, tetoválásról és első nyugati parti turnéjukról.
Honnan származik a zenekar neve??
Josh Waters Rudge: Azt'szörnyű zenekarnév, mert a Skints többes számnak nincs nyelvtani értelme. Angliában te'd mondom: ‘én'm skint, ’’ ő's skint, ’’ ő skint ’. „Skint vagyunk.” Ez alapvetően azt jelenti, hogy te'megtört, nincs pénzed. * nevetve* Csak úgy hangzott, mint egy punk zenekar jó neve 15 éves korunkban.
Mi volt a kreatív folyamat az úszásoktatás mögött??
Marcia Richards: Kreatív folyamatunk mindig teljesen dalonként múlik. Mi'van három énekes a zenekarban és három énekes is, szóval mi'dalokat írunk, majd mi'újra támogatják egymást's dalokat. Néha segítünk befejezni egymást's, és a bemenetet különböző módon.
Ez az utolsó lemez egy kicsit különleges volt számunkra, mert'négy év telt el utolsó albumunk óta. Tudatosan arra törekedtünk, hogy ezalatt kevesebb műsort játsszunk, hogy valóban bele tudjunk kezdeni a kreativitásába, és csak hagyjunk egy kis szünetet a folyamatos turnézásból, hogy valamit produkálhassunk, amit valós időben tudunk produkálni bele. Felvettük a fő bitet London egyik területén, majd visszamentünk Anglia különböző részeire a különböző stílusokhoz, majd befejeztük az összes éneket egy másik részben. Mindennek rendben kellett lennie.
JWR: Ha végigolvasná ezt az albumot, minden dal – legyen szó lírai vagy kis zenei ötletről – meglepődne, hogy ez honnan befolyásolta, mi az a műfaj, és hogyan alakítottuk át a sajátjává.
Míg mindig dicsértek, hogy ennyi különböző műfajt ötvöztek, a Swimming Lessons különösen jól illusztrálja ezt a képességet, miközben összetartó alkotás, és megőrzi az egyes műfajok gyökereit.
JWR: Azt hiszem, ismeri a zenét'újra foglalkozik. Ez egy olyan vicces egyensúly, amikor megpróbálják tisztelettel kezelni a stílusokat, és ugyanakkor teljesen megcsinálják a saját mutáns verzióját is. Számunkra ez alapvetően szerintem'csak a jó dalokról és a jó hangzásról szól. Ez az album, ha lebontottál egy teljes katalógust, és [hasonlítsd össze] akusztikával, vagy csak hanggal és gitárral, vagy hanggal és zongorával, szerintem ezek a legjobb dalok'megtettem. Azt'valószínűleg stílusosan a legskizósabb is, de számunkra annyira fontos, hogy friss és valóban eredeti legyen.
Milyen a turnéélet a The Skints számára?
Jonathan Doyle: Mielőtt színpadra lépnénk, csináljunk egy kéz a kézben-t.
JWR: Tudod a Space Jamben, amikor valamennyien hozzáérnek a kosárlabdához, hogy megszerezzék erejüket, valahogy ez történik ott. De általánosságban azt'elég civilizált.
ÚR: Igen, a civilizált a helyes szó.
JWR: Nem unalmas módon, csak egészségesen.
Jamie Kyriakides: Igen, jól szórakozunk, de értelmesek vagyunk.
ÚR: Valójában ezt meséltem apámnak a minap, amikor turnéra indulunk, minden egyes nap az a cél, hogy az előadás felé tekintsünk, és hogy mennyire tudjuk képessé tenni magunkat arra, hogy végrehajtsuk ezt az elmét és készletet. Mivel nagyon sok énekes van a zenekarban, sokat kell gondolkodnunk, ha vigyázunk magunkra. Nyilván jól érezzük magunkat, miközben csináljuk, de ott's minden bizonnyal van néhány zenekar, akik turnéra indulnak azzal a céllal, hogy minél többet bulizhassanak.
JWR: Inkább családi nyaralás, mint zsákbuli.
Kedvenc zenekarok, akikkel turnéztál?
JD: Easy Style, The Expanders, határozottan.
JWR: Beduin Soundclash is.
ÚR: Jake -nél is kevesebb. A Reel Big Fish nagyon kedves nekünk. És ők'Mindig vigyáztak ránk, és támogatják a dolgainkat. A Big Fish rajongók határozottan nyitottak a The Skints iránt.
Valószínűleg a legegyszerűbb és legszórakoztatóbb túra a Sublime -nel lenne Rómával.
Bármilyen egyezés Skints tetoválás?
JWR: Talán ezen a túrán lesz egy rossz éjszakánk, és összehozunk egyet. 18 évesen kezdtem, és kaptam ezt a Rancid ihlette tetoválást. Sok munkám a londoni Skunx Tattoo -ból származik.
ÚR: Igazából 24 évesen kezdtem. Számomra ez inkább a lázadással való felnövés egyik formája volt, és valamikor tudtam, hogy úgy akarok kinézni, mint most. Voltak ötleteim, amelyeket akkoriban eredetinek hittem – ezek egyáltalán nem voltak -, és örülök, hogy végül nem kaptam meg.
Azt hiszem, csak úgy gondolod, hogy évekig és évekig tudod, ki vagy, mielőtt rájössz, hogy valójában sosem tudod, ki vagy, mert ez mindig átmeneti. Ha elérted ezt a pontot, elkezdhetsz tetoválni.
JK: Itt van a karomon az egyik, amit David Bowie halála után kaptam. Egy San Francisco -i turné után történt, ahol Josh és Marcia terveket készítettek számukra.
JWR: Nagy előrelépés a Frisco tetováláshoz San Francisco missziós negyedében.
Míg Johnnak nincs tetoválása, Josh azt mondja, hogy a szakállal kompenzál.
JWR: én'Mindig is azt hittem, hogy John nagyon jól fog kinézni pókhálóval a fején. Egy napon rá fogjuk venni őt erre.